Ez itt a Voyager fel�p�t�se. Most j�jj�n a k�v�li fot�:

Sz�p, ugye? Most a technikai param�terek:

Intrepid oszt�ly�

T�pusa: K�nny� kutat�/felder�t�  Elk�sz�lt egys�gek: USS Intrepid, NCC-74656 USS Voyager Plusz 26 haj� k�sz�lt, m�g 87 �p�t�se can tervbe v�ve �p�t�si id�szak: 2370-t�l  M�retek: Hossz: 373 m�ter Sug�r: 120 m�ter Magass�g: 53 m�ter Szintek sz�ma: 15 T�meg: 750.000 tonna Leg�nys�g: 150 f� Fegyverzet: 13 db VIII-as t�pus� f�zersor, teljes kimenet 17.000 TeraWatt 4 db foton vet� + 38 torped� V�delmi rendszerek: Pajzsrendszer, teljes kapacit�s 486.000 TeraJoule Standard dur�nium/trit�nium burkolat Standard szerkezeti integrit�s mez� Sebess�g: Norm�l utaz�sebess�g: 8-as fokozat Maxim�lis utaz�sebess�g: 9,975-�s fokozat Maxim�lis sebess�g: 9.985-�s fokozat (egy �r�n �t tudja tartani)  Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000): Sug�rfegyver t�zer� : 170 Torped� t�zer� : 500 Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 130 Pajzs er�ss�ge : 90 Burkolat er�ss�ge : 200 Sebess�g : 3.200 Harci man�verezhet�s�g : 1.530 �sszes�tett er�ss�gi index : 540  Diplom�ciai fokozat : 3 �lettartam: 80 �v  Fel�j�t�si id�szakok: Minim�lis: 2 �venk�nt Standard: 6 �venk�nt Jelent�s: 18 �venk�nt A Csillagflotta haj��p�t�si politik�ja az ut�bbi sz�z �vben hangs�lyozottan egyre nagyobb lett, egyre t�bb mindenre haszn�lhat� haj�k tervei k�sz�ltek el, melyek ak�r mer�ben k�l�nb�z� jelleg� k�ldet�seket is el tudtak v�gezni. Ez ahhoz vezetett, hogy az �rben szolg�latot teljes�t� haj�k sz�mai jelent�sen cs�kkentek. M�g az Excelsior oszt�ly t�bb sz�z haj�b�l �llt, az Ambassador m�r csak 26 haj�t sz�ml�lt, a Galaxy oszt�lyb�l pedig m�r csak hat haj�t terveztek, de v�g�l is kilenc �p�lt bel�le. Annak ellen�re, hogy a haj�k sz�ma alacsony lett, tudom�nyos kapacit�suk tov�bbra is ugyanolyan m�rt�k� maradt, �m kis sz�muk miatt "rugalmass�guk" is nagyot esett vissza. A Galaxy oszt�ly vesztes�gei megmutatt�k, hogy ez a "minden toj�st egy zs�kba" elv nem a legjobb v�laszt�s. Az Intrepid az�rt �p�lt, hogy r�szben korrig�lja ezt a hib�t. Az eredeti terv - melyet 2358-ban ind�tottak el - egy 360 m�ter hossz�, 15 %-al kisebb haj� meg�p�t�s�t ir�nyozta el�. A kisebb m�ret term�szetesen azt is jelentette, hogy sokkal kisebb volt a teljes kapacit�sa, mint egy Galaxy oszt�ly� haj�nak, de sok �j technol�gi�t lehetett bele�p�teni. A haj�oszt�ly sz�m�t�g�prendszere a legmodernebb lett, valamint a sok automatiz�lt rendszer kombin�ci�ja, melyhez m�g egy �j �rz�kel� felszerel�s is t�rsult, 30%-al nagyobb szenzor �s analiz�ci�s k�pess�get adott, mint amivel egy Galaxy oszt�ly� haj� rendelkezett. A k�zel h�romszoros cs�cssebess�g szint�n nagyban megn�velte az Intrepid kutat�si lehet�s�geit. Az oszt�ly diplom�ciai k�pess�gei azonban sokkal nagyobb probl�m�t jelentettek. Az ilyen k�s�retekn�l szok�sos extra szem�lyzetnek a haj� m�retei miatt egyszer�en nem jutott hely. Mind�ssze kisebb, helyi t�rgyal�sokhoz volt el�g a kapacit�sa. Az Intrepid harci k�pess�geiben is elmaradt nagyobb t�rsait�l, nem hordhatott mag�val nagyon sok torped�t, vagy nagyenergi�j� f�zertelepeket. A Csillagflotta csak felder�t�si �s ell�t�/t�mogat� k�ldet�sekhez elegend� fegyverzettel l�tta el. VIII-as t�pus� f�zersoraival �s fotontorped�-vet�ivel az Intrepid csak Ragadoz�mad�r m�ret� haj�kkal tudott szembesz�llni, azokkal is csak egyes�vel. Nagy sebess�ge, j� man�verez�k�pess�ge, kiv�l� �rz�kel�rendszer�vel kombin�lva, megfelel nagy t�vols�g� felder�t�sekre, �gy a flotta t�bbi haj�inak id�ben el�rejelz�seket tud adni. Jelent�sebb csat�kban az Intrepid a nagyobb haj�k ell�t�s�t, t�mogat�s�t tudja ell�tni, valamint el tudja vonni azokr�l az ellens�g t�z�t. Az Intrepid tervez�se j�l haladt az �p�t�s kezdeti �s k�z�ps� szakasz�ban, de jelent�s probl�m�k mer�ltek fel 2370-ben, mikor felfedezt�k, hogy a norm�l warp hajt�m�vek energiakibocs�t�sai jelent�sen k�ros�tj�k a szubteret. A Csillagflotta �gy hat�rozott, hogy minden folyamatban l�v� projektet fel kell f�ggeszteni, �s �t kell alak�tani, m�dos�tani kell azokat, �s �gy d�nt�tt, hogy az �j technol�gia tesztel�s�re az Intrepid lesz a legmegfelel�bb. T�bb k�s�rlet �s teszt ut�n, a g�p�szek r�j�ttek, hogy a szubt�r k�ros�t�s�t legink�bb �gy tudj�k elker�lni, hogy a szubt�rmez�t egy sokkal ny�jtottabb Z-tengelyre helyezik �t, melyet bonyolult szubt�rmez� modul�ci�val kombin�lnak, �s a szubt�rtekercsek �p�t�se sor�n a leg�jabb alapanyagokat haszn�lj�k fel. Ezek a t�nyek ahhoz vezettek, hogy a cs�szealj-szekci� elny�jtott ellipszisform�t vett fel, mely r�vid id� m�lva a F�der�ci� t�bbi haj�j�n is megszokott� v�lt. Az �j subt�rmez� fel�p�t�se az Intrepid oszt�ly v�gsebess�g�nek 15%-al val� cs�kkent�s�t eredm�nyezte, mely azt jelentette, hogy a maxim�lis cirk�l�si sebess�get 9,99-r�l 9,972-re, az el�rhet� maxim�lis sebess�get pedig 9,992-r�l 9,985-�s fokozatra kellett reduk�lni.  A programnak hatalmas visszaes�st okozott az oszt�ly m�sodik haj�j�nak, a USS Voyager-nek az elveszt�se, mely els� k�ldet�se sor�n t�nt el. Az �p�t�st felf�ggesztett�k, �s �ltal�nos �tvizsg�l�st v�geztek az Intrepiden, majd miut�n semmit sem tal�ltak, az Intrepid projectet egy �v m�lva folytatt�k. Az �ta az is a Csillagflotta tudom�s�ra jutott, hogy a USS Voyager egy idegen technol�gi�nak k�sz�nhet�en a galaxis m�sik v�g�be ker�lt, ahonnan most megpr�b�l hazajutni. Egy dolog van m�g, amiben az Intrepid oszt�ly haj�i kiemelkednek a flotta t�bbi haj�i k�z�l, ez pedig az, hogy hasonl� m�ret� haj�t�pusok k�z�l ez az egyetlen, mely k�pes bolyg�ra le-, �s onnan felsz�llni. Ezt a k�pess�get olyan esetekre fejlesztett�k ki, amikor a haj� transzporterei nem m�k�dnek az adott bolyg� l�gk�r�n �t, �s sikl�val sem lehet annak felsz�n�n landolni, de sz�ks�ges az ottani szem�lyzet evaku�l�sa, vagy m�s felsz�ni tev�kenys�get kell v�grehajtani.