Hab�r a fentiek mind igazak ide�lis k�r�lm�nyek eset�n, a t�rnek vannak olyan r�gi�i, amelyben egy Csillaghaj� a norm�lisn�l j�val nagyobb sebess�get is el�rhet. Ezeket a ter�leteket "szubt�r-sztr�d�nak" h�vj�k. Ezek t�bb csillagrendszer �ltal k�zrefogott hatalmas ter�letek, vagy �ppen v�kony folyos�k lehetnek, amelyekben a f�nyn�l t�bb ezerszer gyorsabban lehet haladni.

Egy szubt�r-sztr�da hat�sa, hogy megv�ltoztatja az adott szubt�ri fokozathoz tartoz� sebess�get ak�r a t�bbsz�r�s�re; ezt a szorz�t Cochrane-�rt�knek nevezik, �s nagyban f�gg az adott r�gi�t�l. Nem sokkal Cochrane els� szubt�ri rep�l�se ut�n az SS Valiant egy szubt�r-sztr�da seg�ts�g�vel eljutott eg�szen a Galaxis sz�l�ig, ami norm�l szubt�ri sebess�gen sok-sok �vig tartana. Egy ilyen sztr�da legdr�maibb p�ld�ja, az ami a Nimbus III �s a Galaxis magja k�z�tt l�tezik. 2287-ben az Enterprise-A 7-es fokozaton utazott, ami alatt 22.000 f�ny�v t�vols�ig jutott el 6.8 �ra alatt - ez �tlagosan 3.235 f�ny�v �r�nk�nt. Egy sztr�da csak bizonyos ideig l�tezik; a Nimbus III-n�l l�v� m�r nem is l�tezik, ez�rt nem siker�lt haszn�lnia a USS Voyagernek, hogy visszat�rjen a Galaxis m�sik v�g�b�l.

Egy sztr�d�t nagyon neh�z megtal�lni �s felt�rk�pezni - a Csillagflotta mindig nagy hangs�lyt fektetett az ilyen k�ldet�sekre. A Voyager a feljett asztrometrikus �rz�kel�k seg�ts�g�vel pr�b�lkozott felder�teni ezeket. Az �rz�kel�k seg�ts�g�vel olyan r�gi�kat kerestek, ahol a Cochrane-�rt�k egy kicsivel magasabb, mint onnan n�h�ny ezer f�ny�vnyire; ezzel a leg�nys�gnek 5 �vet siker�lt lefaragnia utaz�si idej�b�l.

A felfedez�se �ta a szubt�r-sztr�da d�nt� t�nyez� lett a F�der�ci� �s m�s nagyhatalmak terjeszked�s�ben. 
 

Szubt�r-z�tonyok

M�g egyes ter�leteken ak�r a norm�lis sebess�g t�bb ezerszeres�vel is lehet haladni, addig vannak olyan ter�letek is, ahol csak ezen sebess�g t�red�k�vel. P�d�ul a Xendi Sabu-rendszer k�r�l a szubt�ri sebess�gek majdnem a fel�re cs�kkennek - a Cochrane-�rt�k 0,55. Ezeket a ter�leteket h�vj�k szubt�r-z�tonyoknak. J�val gyakoribbak, mint a szubt�r-sztr�d�k, �s nagyobb ter�letet is foglalnak el. Z�tonyokat sz�mos jelens�g okozhat - a Hekeras-�tj�r� a norm�l t�r olyan r�gi�ja, amely egy nagy szubt�r-z�tonyon vezet kereszt�l, amit szokotlanul heves tetrion mez�k okoznak. 
 

Szubt�r-torlaszok

A szubt�r-torlaszok minden t�rv�lt�st megakad�lyoznak egy adott ter�leten - a Cochrane fokozat 0. Ezek a ter�letek szerencs�re igen ritk�k.

A t�r egy m�sik dimenzi�ja, amely a mi norm�lis h�romdimenzi�s vil�gunkon k�v�l van. A szubt�rben lehets�ges a f�nysebess�gn�l is gyorsabb utaz�s, illetve adattov�bb�t�s.

A Teremt�st a Dr. Carol Marcus vezette csoport fejlesztette ki, l�nyege, hogy szubatomikus szinten �gy alak�tja �t az anyag molekul�ris fel�p�t�s�t, hogy abb�l �let keletkezzen.

Dr. Marcus a projektet h�rom l�p�sben k�v�nta megval�s�tani. A tud�scsapat 2284-ben sikeresen el�rte az els� szintet. A m�sodik szakaszt egy �lettelen bolyg� f�ld alatti �regeiben tervezt�k v�grehajtani; a k�s�rletre v�g�l a Regula aszteroid�t v�lasztott�k. Egy �rlaborat�rium, a Regula I keringett a planetoid k�r�l, �s egy Csillagflotta m�rn�kcsapat t�z h�napot t�lt�tt azzal, hogy alag�tat f�rjon a k�s�rletekhez. Egy �v fejleszt�s ut�n a tud�sok k�szen �lltak a m�sodik szakasz tesztel�s�hez. Az eszk�z kit�n�en m�k�d�tt: egy nap alatt l�trehozott egy t�bb kilom�ter hossz� f�ld alatti barlangot, amelyben gyorsan kialakultak k�l�nb�z� egyszer�bb �letform�k, l�trehozva ezzel egy teljes �kosziszt�m�t - a semmib�l.

A Csillagflotta a U.S.S. Reliant-et b�zta meg azzal, hogy tal�ljon egy megfelel� bolyg�t a projekt harmadik szakasza sz�m�ra. Dr. Marcus az elj�r�st m�r bolyg� m�rt�kben akarta kipr�b�lni, �s meg�p�tett egy torped�szer� Teremt�st, amit egy �lettelen holdra l�ttek volna ki. A robban�ssal egy l�ncreakci� j�n l�tre, amely gyorsan az eg�sz felsz�nen v�gigs�p�r, l�trehozva ezzel egy �l� bolyg�t a halott plan�t�b�l, amely k�pes arra, hogy rajta b�rmilyen megsz�let� �letform�t fenntartson. Sajnos, a hat�s "fel�l�rn�" a megl�v� �letet az �j m�trixszal. Tudom�sul v�ve ezen technol�gia fegyver jelleg�t, Dr. Marcus �gy d�nt�tt, hogy a teszt alatt m�g egy kis mikr�b�t sem szabad elpuszt�tani. A Reliant ez�rt egy teljesen �lettelen bolyg�t indult keresni.

A Ceti Alpha V vizsg�lata k�zben Khan Sing elrabolta a Reliantet. Khan tudom�st szerzett a Teremt�sr�l, �s meg akarta kaparintani. Siker�lt is neki, Kirk kapit�ny becsalta a Reliantet a Motarra csillagk�dbe a Regula k�zel�ben �s megb�n�totta.

Khan, hogy elpuszt�tsa Kirk�t, felrobbantotta a Teremt�s szerkezetet a csillagk�dben. Az eszk�z minden kor�bbi elv�r�st fel�lm�lt; a csillagk�d teljesen elpusztult �s az ott l�v� anyagb�l egy �j bolyg� j�tt l�tre. A barlanghoz hasonl�an itt is keletkezett �let.

A nem sokkal k�s�bb a bolyg�ra �rkez� csapat felfedezte, hogy a bolyg� regener�lta Spock kapit�ny test�t is, aki a hal�la ut�n egy kapszul�ban ker�lt a plan�t�ra. A Teremt�s egy teljesen kifejlett �k�sziszt�m�t teremtett a bolyg�n.

A klingonok is tudom�st szereztek az eszk�zr�l, �s egy haj�t is k�ldtek a bolyg�hoz. A Ragadoz�mad�r elpuszt�totta a Grissomot, �s elfogta a felder�t� csapatot.

A vizsg�latok sor�n kider�lt, hogy nincs minden rendben a bolyg�val. Dr. Marcus bevallotta, hogy protoanyagot is tett az eszk�zben, egy olyan instabil anyagot, amit tilos haszn�lni. E miatt a l�trej�tt bolyg� instabill� v�lt, �s gyors �temben �regedett. Kirknek siker�lt kiszabad�tania a tud�sokat, �s a felrobbantott Enterprise helyett a Ragadoz�mad�rral sz�k�tt el.

Az ut�bbi egy �vsz�zadnyi kutat�s ellen�re, a Teremt�s szerkezet sosem lett teljesen sikeres. Hab�r nem siker�lt vele l�trehozni egy teljesen stabil bolyg�t, igen nagy erej� fegyver maradt. Szerencs�re a F�der�ci� sosem gondolt ilyen felhaszn�l�sra.

A t�rhajt�m� a legelterjedtebb f�nyn�l gyorsabb utaz�si eszk�z az Alfa Kvadr�nsban. Az els� t�rhajt�m�vet 2063-ban Zephram Cochrane k�sz�tette el. Ez m�g egy f�zi�s reaktort haszn�lt, hogy alacsony energi�j� energiaplazma �ramot hozzon l�tre. Az �ramot kett�v�lasztotta, �s egy p�r szubt�rtekercsen vezette kereszt�l, hogy egy olyan mez�t hozzon l�tre a haj� k�r�l, amelynek seg�ts�g�vel a f�nyn�l is gyorsabban utazhat.
Az emberek hamarosan eladt�k a t�rhajt�m�vet m�s fajoknak is, �gy ez a technol�gia el�g elterjedt lett a kvadr�nsban, t�bb mint 2000 faj haszn�lta. A hajt�m�vek mai megval�s�t�sai alapj�ban v�ve nem k�l�nb�znek Cochrane eredeti rendszer�t�l; a haj�k manaps�g �ltal�ban anyag/antianyag reaktorokat haszn�lnak a f�zi�sak helyett, �s a dil�tium haszn�lata j�val fejlettebb energia rendszert tesz lehet�v�. A hajt�m�ben szubt�rtekercsek sz�ma �s �sszetetts�ge is megn�tt.
A j�v�ben sz�mos fejleszt�s lehets�ges. Egy �vsz�zaddal az els� pr�b�lkoz�sok ut�n, a transzt�r-hajt�m� m�g mindig a F�der�ci� tudom�ny�nak egyik komoly kih�v�sa. A kutat�sok m�sik �ga a koaxi�lis reaktormagok kifejleszt�se, amelyek seg�ts�g�vel nagyobb t�vols�gokat tehetnek meg, �s a cs�sz�folyam technol�gia, amellyel elm�letben ak�r t�bb sz�z f�ny�vet is megtehetnek egy m�sodperc alatt. Megint egy m�sik kutat�si �g az, hogy stabil mesters�ges f�regj�ratokat hozzanak l�tre, �s ezzel ak�r a t�rhajt�m�vekre m�r nem is lesz sz�ks�g.
 

�zemanyag t�rol�sa

Minden csillaghaj�n k�t k�l�nb�z� �zemanyag-t�rol� rendszer van; az anyagot t�rol� egys�g �ltal�ban egy nagy �zemanyagtart�ly, amely nagy mennyis�g� deut�riumot tartalmaz - egy Galaxy oszt�ly� haj�n p�ld�ul 62.500 k�bm�ter deut�riumot t�rolnak. A haj� ezen fel�l 12.500 tonna �zemanyagot hordoz, amely elegend� egy h�rom �ves k�ldet�sre norm�l t�r- �s impulzus hajt�m� haszn�lata mellett.
Az antianyagot kisebb t�rol�kban helyezik el; a standard csillaghaj� antianyag-t�rol�ja 100 k�bm�ter �zemanyagot t�rol - �sszesen 3000 k�bm�tert. A Galaxyken antihidrog�nt haszn�lnak, �s ezt m�gneses mez�k�n bel�l t�rolj�k. Egy az antianyag-t�rol�t �rint� rendszerhiba eset�n, a t�rol�kat a haj�b�l ki lehet dobni.
 

Reakci�s injektorok

Az �zemanyag a t�rol�kb�l a reakci�s injektorokhoz ker�l; ezeket arra tervezt�k, hogy folyamatosan tov�bb�ts�k az anyagot �s az antianyagot a reaktormagba. Az anyag reakci�s injektor (MRI) a mag tetej�n tal�lhat�; ez egy k�p alak� szerkezet 5.2 m�teres �tm�r�vel �s 6.3 m�teres magass�ggal. Az injektort meger�s�tett sz�r�s� woznium karbmolibdenidb�l k�sz�tik. L�k�scs�kkent� cilinderek kapcsolj�k a deut�rium tart�lyhoz.
A Csillagflotta haj�kn�l az MRI sz�mos egym�sba �gyazott injektorb�l �ll. Minden injektor k�t deut�rium-sokszoros�t�t, �zemanyag kond�ci�n�l�t, f�zi�s el��get�t, m�gneses csillap�t�blokkot, g�zkever�t, f�v�kafejet �s �sszef�gg� vez�rl� hardvert tartalmaz. M�s kialak�t�s is el�fordulhat civil, illetve m�s fajok haj�in. M�k�d�skor a deut�rium beker�l a sokszoros�t�ba, amelyen kereszt�l eljut a kond�ci�n�l�kig, ahol leh�l. Ezzel a deut�rium megszil�rdul; mikrom�ret� goly�k j�nnek l�tre, amelyet egy m�gneses f�zi�s rendszerrel el��getnek. Az �zemanyag a g�zkever�be ker�l, ahol el�ri a 1.000.000 Kelvin-fokos h�m�rs�kletet is. Ezek ut�n a f�v�kafejek a g�z�ramot �sszpontos�tj�k, �s a reteszel� r�szbe k�ldik.
Az antianyag injektorok (ARI) a reaktormag als� v�g�n tal�lhat�ak. A kialak�t�sa k�l�nb�zik az MRI-t�l, mivel az antianyag j�val vesz�lyesebb. Az antianyagot m�gnesesen v�dik meg att�l, hogy b�rmilyen szerkezetbeli �talakul�s j�jj�n l�tre benne. Az ARI n�h�ny vonatkoz�s�ban egyszer�bb szerkezet, �s kevesebb mozg� r�szb�l �ll. Ugyanazt a szerkezeti megold�sokat tartalmazza, mint az MRI, kib�v�tve a m�gnesezett �zemanyagcsatorn�kkal. A rendszer 3 pulz�l� antianyag g�zsz�tv�laszt�t tartalmaz. Ezek v�lasztj�k sz�t a bej�v� antihidrog�nt kisebb csomagokra, �s k�ldik tov�bb a reteszel� r�szbe. Mindegyik sz�tv�laszt� egy injektor f�v�k�hoz vezet, �s mindegyik f�v�ka kiny�l�s�t egy sz�m�t�g�p vez�rli.
 

M�gneses reteszel�k

A m�gneses reteszel�k alkotj�k a reaktormag nagy r�sz�t. Fizikai t�mogat�st ny�jtanak a reakci�kamr�nak, az eg�sz magot nyom�s alatt tartj�k, �s ezek vezetik az �zemanyagfolyamot a megfelel� r�szekbe.
Az anyagreteszel� �ltal�ban hosszabb, mint az antianyag reteszel�, mivel az antianyagot k�nnyebb f�kusz�lni. A m�gneses reteszel�k k�t r�szb�l �llnak; mindegyik r�sz sz�mos fesz�l�sg�tl�t, m�gneses reteszel�tekercset, valamint vez�rl� hardvert tartalmaz. A reteszel�tekercseknek t�bb tucat akt�v elemet kell tartalmaznia, �s a fejlettebb kialak�t�sokn�l ezeket �gy �ll�tj�k be, hogy a m�gneses mez�t teljesen a reteszel�n bel�l tarts�k. A Csillagflotta reaktormagjai �ltal�ban egy k�ls� r�teget is tartalmaznak, amelyek �tengedik a bels� r�tegekb�l kiszabadul� �rtalmatlan fotonokat, ezzel f�nyes, sug�rz� hat�st hoznak l�tre. Ez lehet�v� teszi, hogy vizu�lisan is figyelemmel k�s�rhess�k a magban lezajl� reakci�k aktivit�s�t. Amint az �zemanyag elhagyja az injektor f�v�k�it, a reteszel�k �sszes�r�tik, ami tetemesen megn�veli a sebess�get. Ez biztos�tja a megfelel� �tk�z�si energi�t �s egyes�l�st a reakci�kamr�n bel�l.
 

Reakci�kamra

A reakci�kamra sok tekintetben a haj� "sz�ve". Els�dleges funkci�ja az anyag- �s antianyagfolyam tal�lkoztat�sa, �s az ennek eredm�nyek�nt l�trej�v� energia tov�bb�t�sa az energia�tviteli vezet�kek fel�. Ez az egyszer�nek t�n� feladat val�j�ban el�gg� �sszetett, hiszen rengeteg k�l�nb�z� �rz�kel�re �s m�s figyel� �s vez�rl� eszk�zre van sz�ks�g. A dil�tium szab�lyozza a reakci�t, �s j�val nagyobb hat�konys�got �s kimeneti energi�t biztos�t, amelyhez m�g �sszetettebb kialak�t�sra van sz�ks�g. A manaps�g haszn�lt reakci�kamr�k alapj�ban v�ve megegyeznek az egy �vsz�zaddal, vagy m�g kor�bban haszn�ltakkal.
 

Dil�tium

A dil�tium a kulcsszerepl� az anyag/antianyag reaktorok kialak�t�s�n�l. A l�tiumot felv�lt� dil�tiumot 2265 �ta haszn�lj�k a F�der�ci� haj�in.
A dil�tium fontoss�ga a figyelemrem�lt� tulajdons�gaiban figyelhet� meg. Nagy frekvenci�j� elektrom�gneses mez�ben a dil�tium teljesen ellen�ll az antianyagnak. A mez� dinam�hat�sa miatt a krist�lyr�csban l�v� vasatomok lehet�v� teszik, hogy az antianyag minden reakci� n�lk�l �thaladjon rajta. A dil�tiumot �gy a reakci� k�zvet�t�s�re haszn�lj�k, n�velve ezzel a hat�konys�got. Mivel a term�szetes dil�tium ritka, ez�rt a legt�bb csillaghaj�n szintetiz�lj�k.
 

Energia�tvitel

Az energia�tviteli vezet�kek (PTC) term�szet�kben hasonl�tanak a reaktormag m�gneses reteszel�ihez, mivel ezekn�l is nagy energi�j� m�gneses mez�ket haszn�lnak, hogy az energetikus plazm�t az egyik helyr�l a m�sikra tov�bb�ts�k.
A F�der�ci� csillaghaj�in minden gondol�hoz k�l�n PTC vonal tartozik. Mivel a legt�bb csillaghaj� k�t gondol�val van felszerelve, a k�t PTC vonal szimmetrikusan van elrendezve. Ezek a hajt�m�-szekci�b�l indulnak ki, �s magukba a gondol�kba jutnak el.
A rendszer kisebb v�ltozatait m�s eszk�z�kbe val� energia �tvitel�hez is haszn�lj�k, mint pl. a f�zerek, pajzsok vagy �ppen tudom�nyos laborok.
 

Plazmainjektorok

Az energia�tviteli vezet�kek v�g�n tal�lhat�k a plazmainjektorok. Minden gondol�ban tal�lhat� ezekb�l egy, �s az a feladatuk, hogy egy pontosan c�lzott plazmafolyamot jutassanak el a szubt�rtekercsek k�zep�n kereszt�l.
Mivel a PTC csak kis pontoss�ggal k�pes vez�relni a plazmafolyamot, a plazmainjektor rendszert gyakran �gy alak�tj�k ki, hogy �jrakondicion�lj�k az �zemanyagfolyamot az�rt, hogy megsz�ntess�k a turbulenci�t, �s biztos�ts�k a folyam �tvezet�s�t a szubt�rtekercseken kereszt�l. A legt�bb Csillagflotta haj�n a PTC-b�l sz�rmaz� plazmafolyamot kett�v�lasztj�k �s �rv�nyl�stomp�t�n vezetik kereszt�l, miel�tt m�g �jrakevern�k. 
 

Szubt�rtekercsek

Az �zemanyag v�g�l a szubt�rtekercsekbe ker�l. Ezek az eszk�z�k nagy has�tott toroidokb�l �llnak, amelyek a gondol�k t�meg�nek legnagyobb r�sz�t k�pezik. A hat�konys�g n�vel�s�nek �rdek�ben gyakran k�l�nb�z� anyagokb�l �ll� t�bb r�tegb�l k�sz�lnek; ez viszont j�val komplik�ltabb� teszi a gy�rt�sukat.
A szubt�rtekercsek t�bbr�teg� mez�t hoznak l�tre a haj� k�r�l, ezzel biztos�tva azokat a meghajt�si er�ket, amelyekkel egy csillaghaj� a f�nyn�l is gyorsabban k�pes haladni. A mez� alakj�nak �s m�ret�nek v�ltoztat�sa befoly�solja a sebess�get, a gyorsul�st �s a haj� ir�ny�t.

TETRIONOK

A tetrionok szubatomikus r�szecsk�k amelyek csak a szubt�rben l�tezhetnek. A tetrion sug�rz�s

ezeknek a r�szecsk�knek a bomb�z�sa. Mivel ezek a r�szecsk�k a szubt�r r�szei ha kil�pnek a norm�l t�rbe destabiliz�l�dnak �s energikuss� v�llnak. A kiker�l�s�ket a norm�lt�rbe kiv�lthatj�k term�szetes �s mesters�ges okok is egyar�nt. 

2369-ben tetrionokat �rz�keltek az Enterprise-D fed�lzet�n az egyik rakt�rb�l. Ez annak a jele volt hogy idegen k�nyek hatoltak be a haj�ra a szubt�rb�l.

2378-ban a Voyager szubt�ri akn�kra futott ez vezetett ahhoz hogy a haj�t elbor�totta a tetrionsug�rz�s �gy a leg�nys�gnek el kellett hagynia azt.

TETRIONREAKTOROK

Igen fejlett technol�gia amelyet csak kev�s faj haszn�l. Az is mutatja ennek a berendez�snek a fejletts�g�t hogy a Nacenek amely fajnak a tagja volt a gondvisel� is ilyen reaktort haszn�lt. Hatalmas mennyis�g� energi�t k�pes termelni sokkal t�bbet mint egy �tlagos anyag-antianyag reaktor.

A transzporter val�sz�n�leg az egyik legnagyobb fejl�d�s az emberi �s t�rgyi mozgat�s t�rt�net�ben; 2205-ben fedezt�k fel, az eszk�z seg�ts�g�vel egy bolyg�n zajl� utaz�s idej�t majdnem null�ra lehet cs�kkenteni.

A transzporter alapm�k�d�si elvei viszonylag egyszer�ek. A t�rgyr�l l�trehoz egy r�szletes letapogat�st, lebontja a molekula-szerkezet�t, azt�n ezt a sugarat egy m�sik helyre k�ldi. A letapogat�s sor�n szerzett inform�ci� alapj�n �p�tik �jra a t�rgyat a c�l�llom�son.

A legt�bb egyszer� �tlethez hasonl�an, egy m�k�d� transzporter meg�p�t�se igen �sszetett. Egy standard transzporter 10 f� r�szb�l �ll:

A transzporterdobog� az a hely, ahova a transzport�lni kiv�nt t�rgyat helyezik. Egy transzporterdobog� b�rmilyen m�ret�, ill. alak� lehet, b�r a nagyobb dobog�knak j�val nagyobb energiaig�ny�k van �s ennek megfelel�en kev�sb� hat�kony az �lland� haszn�latuk. A legt�bb dobog�n 6 szem�ly f�r el.

A m�veleti konzol az eg�sz rendszer vez�rl� egys�ge; a konzolokat �ltal�ban egyetlen ember kezeli, � felel�s a v�szhelyzetek megold�s��rt, valamint a rutinszer� m�veletek ir�ny�t�s��rt.

A transzportervez�rl� egy kit�ntetett sz�m�t�g�p-rendszer, amely mag�t a transzport�l�si elj�r�st ir�ny�tja.

Az els�dleges energia-�talak�t� tekercsek k�zvetlen�l a transzporterdobog� felett tal�lhat�k. Ezek a tekercsek hozz�k l�tre a gy�r�s szigetel� sugarat, egy t�rid� m�trixot teremtve, amelyben a dematerializ�l� folyamat lezajlik. A tekercsek egy t�rol�mez�t is l�trehoznak a t�rgy k�r�l, hogy megakad�lyozz�k a szigetel� sug�r b�rmif�le s�r�l�s�t a transzport�l�si folyamat sor�n. Ez fontos, mert a behat�sok komoly energiakis�l�st okozhatnak.

A f�zis�tviv� tekercsek a transzporterdobog� padl�j�ban vannak. Ezek okozz�k az aktu�lis dematerializ�ci�s/materializ�ci�s folyamatot. Ennek sor�n a t�rgyat alkot� szubatomikus r�szecsk�k k�z�tti energi�t felszak�tja, ami maguknak az atomoknak a sz�tes�s�t eredm�nyezi.

A molekul�ris lek�pez� szkennerek a dobog� tetej�n vannak. Ez az eszk�z tapogatja le a transzport�lni kiv�nt t�rgy kvantumfelbont�s�t, meghat�rozva ezzel a t�rgyban l�v� minden r�szecske hely�t �s mozg�s�t. Nagy t�meg� rakom�nyt molekul�ris szinten is lehet szkennelni, ha nem �letbev�g� a t�rgy pontos �jrak�pez�se. Az �l� anyag pontos inform�ci�kat ig�nyel, egy olyan elj�r�st, ami megszegi a Heisenberg-f�le hat�rozatlans�gi elvet. Ezt a Heisenberg-kiegyenl�t� rendszer teszi lehet�v�, ami minden szem�lysz�ll�t� transzporter molekul�ris lek�pez�j�ben megtal�lhat�. Minden transzporter n�gy garnit�r�nyi redund�ns szkennerrel k�sz�l, ez�ltal m�g h�rom elveszt�se eset�n a negyedikel m�g m�k�dhet a rendszer. Ha k�t szkenner ugyanazt a hib�t okozza, a transzport�l�si folyamatot a transzportervez�rl� rendszer le�ll�tja.

A mintat�rol� egy nagy szupravezet� eszk�z, �ltal�ban k�zvetlen�l a transzporter egys�g alatt tal�lhat�. Amikor a t�rgy dematerializ�l�dott, beker�l a mintat�rol�ba �s itt f�gg�sben marad, am�g a rendszer kompenz�lja a k�zte �s c�lhely k�z�tti relat�v mozg�st. A mintat�rol�kat sz�mos k�l�nb�z� transzporter rendszer k�z�tt meg lehet osztani, de egy transzporter egyszerre csak egy t�rol�t haszn�lhat. V�szhelyzetben a mint�t an�lk�l a t�rol�ban lehet tartani, hogy elk�lden�k vagy dematerializ�ln�k. Azonban n�h�ny perc ut�n a minta el kezd sz�tesni, �s ak�r annyira megs�r�lhet, hogy a t�rgyat m�r nem lehet visszahozni r�gi form�j�ba.

A biosz�r� egy k�pfeldolgoz� eszk�z, ami analiz�lja a molekul�ris lek�pez� szkennerb�l bej�v� adatokat, hogy kisz�rj�n minden potenci�lisan vesz�lyes organizmust, amely megfert�zte a t�rgyat. A biosz�r� �ltal�ban nem r�sze a civil transzporter rendszereknek, de minden Csillagflotta transzportern�l k�telez�.

A sug�rz�sor a transzporter rendszernek a k�ls� r�sz�re van feler�s�tve - �rhaj� eset�n a haj� burkolat�ra. A sor sug�rozza a t�nyleges anyag�ramot a c�lhoz vagy a c�lt�l. A sug�rz�sor tartalmazza a f�zis�tviv� m�trixot �s az els�dleges energi�talak�t� tekercseket. N�h�ny transzportern�l a sug�rz�sor egy nagy hat�t�vols�g� molekul�ris lek�pez� szkennerekb�l �ll� klasztert is tarlamaz; ezzel a rendszer nagyobb t�vols�gban l�v� c�lpontokat is be tud m�rni, �s el tud sug�rozni mindenf�le k�ls� seg�ts�g n�lk�l. A legt�bb transzporter rendszer nem tartalmaz nagy hat�t�vols�g� lek�pez�t; ezek a rendszerek csak egy m�sik transzporterbe, illetve transzporterb�l sug�rozhatnak.

A c�lz�szkennerek redund�ns �rz�kel�k csoportja, ezek hat�rozz�k meg a c�l�llom�s pontos hely�t a transzporter egys�ghez k�pest. A c�lz�szkennerek a c�lpont helyzet�nek k�rnyezeti k�r�lm�nyeit is meghat�rozz�k. Hab�r kit�ntetett c�lz�szkennerek minden transzport�ci�s folyamat r�sz�k�nt ide�lisak lenn�nek, a gyakorlatban minden kell� hat�t�vols�g� �s pontoss�g� �rz�kel�eszk�z megadhatja a sz�ks�ges inform�ci�t annyi id� alatt, ami kompatibilis a transzportervez�rl� inform�ci�s protokolljaival. R�ad�sul, ha a transzport�l�s fix relat�v helyek k�z�tt - pl. bolyg�n bel�li utaz�s eset�n - t�rt�nik, akkor a c�lz� inform�ci�kra nincs is sz�ks�g.

A transzporter prec�z m�k�d�se legink�bb a rendszer felszerelts�g�nek szintj�t�l f�gg. A Csillagflotta transzporterei �ltal�ban a legfejlettebbek a F�der�ci�ban, mivel sz�lesebb k�r� feladatokra �s v�ltozatosabb k�r�lm�nyek k�z�tt haszn�lj�k, mint a civil modelleket. Egy tipikus Csillagflotta transzport�ci�s m�velet a k�vetkez�kb�l �ll:

A felsug�rz�s mag�ba foglalja a sug�rz�sor haszn�lat�t, mivel az els�dleges energia�talak�t� tekercsek sug�rozz�k a t�rgyat a t�voli helyr�l, ahol nincs transzporter rendszer.

A helyt�l helyig foly� transzport�l�s hagyom�nyos felsug�rz�si folyamat k�vet�s�t, m�g a t�rgy a mintat�rol�ba nem ker�l; a t�rgy azt�n a m�sodlagos mintat�rol�ba ker�l, majd egy m�sik sug�rz�sorba, miel�tt az �j helyre sug�rozn�k. Ez az elj�r�s alapvet�en k�t transzport�ci�s elj�r�st von �ssze, ez�ltal a transzport�l�si alanyt az egyik helyr�l a m�sikra lehet sug�rozni, an�lk�l, hogy a haj�n materializ�l�dna. Ez az elj�r�s elker�lend�, mivel dupl�j�ra n�veli az energiafogyaszt�st �s a rendszer forr�sig�ny�t.

Mint eml�tett�k, a mintat�rol�t arra haszn�lj�k, hogy a t�rgyat st�zisban tarts�k. Ezek a mint�k n�h�ny perc ut�n elkezdenek sz�tesni, b�r egy speci�lisan m�dos�tott transzporter a mintat�rol�ban l�v� alanyt 75 �vig volt k�pes t�rolni.

Hab�r a transzporter rendszereket arra tervezt�k, hogy egy t�rgyat sug�rozzanak �t egy m�sik helyre, lehets�ges a Csillagflotta transzporter biztons�gi rendszer�nek fel�l�r�sa, ezzel egy t�rgyat egy sz�lesebb ter�leten sz�t is sz�rhatnak. Ezt a rematerializ�ci� sor�n a gy�r�s szigetel� sug�r felsz�mol�s�val �rik el, megakad�lyozva ezzel, hogy a t�rgy az eredeti hivatkoz�si m�trixa alapj�n form�t �lts�n. Ezt az elj�r�st p�ld�ul vesz�lyes sz�ll�tm�nyok - bomba vagy m�s fegyver - hat�stalan�t�s�n�l haszn�lj�k; gyakran el�forul, hogy a t�rgyat az �rban materializ�lj�k.

A t�rv�lt�s k�zeli sebess�gen t�rt�n� transzport�l�st a szigetel� sug�r frekvenci�j�nak �vat�s v�lt�s�val val�s�tj�k meg. Ez igen k�nyelmetlen �rz�s a haszn�l�knak, �s igen vesz�lyes is.

A t�rv�lt�s alatti transzport�l�st a fentihez hasonl�an �rhetik el; ez csak akkor hat�kony, ha a c�l �s a kiindul�s ugyanazzal a sebess�ggel halad. Az elt�r� szubt�ri sebess�gen utaz� helyek k�z�tt transzport�l�s sor�n a minta integrit�sa nagy m�rt�kben s�r�lne - ez hal�los az �l�l�nyek sz�m�ra.

A transzport�l�s n�gy f� l�p�sb�l �ll:

• A c�l bem�r�se �s a koordin�t�k r�gz�t�se: a c�lkoordin�t�k beprogramoz�sa, t�vols�g �s relat�v mozg�s �rz�kel�se, a k�rnyezeti t�nyez�k meger�s�t�se, �s a diagnosztikai m�veletek.

• Dematerializ�l�s, �s energi�v� alak�t�s: molekul�ris lek�pez� szkennerek hozz�k l�tre a val�s idej� kvantum-felbont�s mintak�p�t az energi�v� alak�t�s alatt, �s a f�zis�tvi� tekercsek �talak�tj�k a t�rgyat egy folyamatos anyag�ramm�.

• Mintat�rol�k Doppler kompenz�ci�ja: az anyag�ramot egy mintat�rol�ban tartj�k, a Doppler-eltol�d�s ellens�lyoz�s�ra.

• Anyag�ram �tvitele: az indul�st�l a t�rgy eljut a transzport�l�s hely�re az egyik sug�rz�soron kereszt�l.

•