Az orvosi technol�gia gyors fejl�d�se ma m�r azt jelenti, hogy egyetlen statikus referenciamunka - mint p�ld�ul ez - sem lehet k�pes katal�giz�lni az orvosi felszerel�sek minden form�j�t. Ez�rt ez az �r�s csak r�vid r�szleteket k�z�l azon p�ld�kr�l, amelyek a Csillagflotta orvosl�s�ban legink�bb elterjedtek.

Hypospray:

A hypospray egy egyszer� �s hat�kony m�dja k�l�nb�z� anyagok intrav�n�s bevitel�re. Az eszk�z egy sz�r�fejet tartalmaz, amely a b�r�n kereszt�l f�jdalom n�lk�l juttatja be a szervezetbe a gy�gyszereket, m�g a ruh�n kereszt�l is. Ehhez csatlakozik egy cser�lhet� fiola, amely a beadand� anyagot tartalmazza. A hypospray sz�mos el�nnyel rendelkezik az egyszer� fecskend�h�z k�pest; mivel a spray a b�rt nem s�rti fel, �gy a hypospray hegye nem szennyez�dik az injekci� sor�n. Ez�ltal az eszk�zt t�bbsz�r fel lehet haszn�lni a hegy steriliz�ci�ja n�lk�l. A hypospray ezen fel�l teljesen f�jdalommentes, �gy az injekci�t�l val� f�lelem m�r a m�ltt�.

Bio�gy:

A k�rh�zi �gy az egyik legfontosabb kell�ke egy orvosi int�zm�nynek, mivel a beteg ezen t�lti a legt�bb id�t. A korai �gyak egyszer�ek voltak - csak egy hely, ahol a beteg k�nyelmesen pihenhet . A technol�gia el�rehaladt�val a k�rh�zi �gy j�val rugalmasabb� v�lt, �s m�r csak id� k�rd�se volt, miel�tt rutin orvosi rendszerek ker�letek bele; ez vezetett el az eszk�z korai v�ltozat�hoz, amelyet m�r bio�gynak neveznek.

Ma a Csillagflotta bio�gy�t �gy tervezik, hogy sz�lesk�r� alapinform�ci�kat adjon a betegr�l az orvosi szem�lyzetnek. Be�p�tett �rz�kel�k seg�ts�g�bel a bio�gy �lland�an figyelhet olyan adatokat mint a sz�vver�s, h�m�rs�klet, l�gz�s, stb. Ezeket egy �lland� helyre �rja ki, �ltal�ban egy a bio�gy fejr�sze feletti panelre. �gy a megjelen�tett inform�ci� a lehet� legtiszt�bb �s k�nnyen el�rhet�. A vizu�lis megjelen�t�s mellett a bio�gyak hanginform�ci�kat is adhatnak, p�ld�ul a sz�vver�s hangja vagy automatikus figyelmeztet�sek arra az esetre, ha b�rmelyik testfunkci� is elt�rne a be�ll�tott �rt�khat�rt�l. A bio�gyak haszn�lata alapvet�en azt jelenti, hogy minden mai k�rh�zi �gy egyenl� - val�j�ban m�g jobb - a sz�zadokkal ezel�tti "hat�kony gondoskod�s" filoz�fi�j� �ggyal. Azonban, arra az�rt nincs el�g forr�s, hogy minden t�pus� orvosi eszk�zt az �gyba integr�ljanak. Mivel az alapvet� c�l megv�ltozott, ez�rt m�g a legmodernebb orvosi int�zm�nyek is csak viszonylag kev�s cs�cstechnol�gi�j� �gyat tartalmaznak, ezek mellett j�val nagyobb sz�m� standard bio�gyat haszn�lnak.

L�zerszike:

A l�zerszike az egyik legegyszer�bb eszk�ze a modern orvosl�snak. A szike egy l�zersugarat haszn�l a penge helyett, ezzel v�gj�k meg a beteget. A bemetsz�s ez�ltal nagyobb fok� ir�ny�t�s alatt lehet, �s �gy megsz�nt a fizikai �rintkez�s a beteg �s az eszk�z k�z�tt, cs�kkentve a fert�z�s vesz�ly�t.

Kortik�lis stimul�tor:

A kortik�lis stimul�tor egy kicsi eszk�z, amelyet a beteg agyk�regbeli tev�kenys�gek kontroll�l�s�ra terveztek. A stimul�tort a kopony�ra helyezik; olyan betegekn�l haszn�lj�k akikn�l cs�kkent vagy s�r�lt az agyhull�mminta.

Fiziostimul�tor:

A fiziostimul�tor egy olyan rendszer, amit s�r�lt egy�nek metabolikus funkci�inak n�vel�s�re terveztek. Az egys�g egy kis teny�rben tarthat� eszk�z. 2267-ben Dr. McCoy ezt az eszk�zt haszn�lta, hogy Kirk kapit�nyt kihozza a m�ly k�m�b�l.

Autovarrat:

K�zi egys�g, amelyet a b�r�n l�v� k�nnyebb sebek gy�gy�t�s�ra haszn�lnak. Autovarratokat haszn�lnak bemetsz�sek lez�r�s�ra, k�ssel v�gott sebek gy�gy�t�s�ra, stb. 2369-ben egy autovarrattal gy�gy�tott�k meg Picard kapit�ny sz�rt seb�t.

Neur�lis k�b�t�:

Egy kis eszk�z, amivel a beteget "elk�b�tj�k". A neur�lis k�b�t�t �ltal�ban m�t�tn�l, altat�shoz haszn�lj�k.

Genetikus replik�tor:

Egy fejlett orvosi rendszer, amit s�r�lt szervek kvantum szint� vizsg�lat�ra �s �l� p�tl�sok replik�l�s�ra terveztek. Az eszk�zt Dr. Toby Russell tervezte, aki a gerincs�r�l�sek szak�rt�je. A F�der�ci� elutas�totta Dr. Russell k�rv�ny�t az emberi k�s�rletekre, mivel a kock�zat elfogadhatatlanul magas volt. 2368-ban ezt az eszk�zt Worf hadnagyon haszn�lt�k, aki megb�nult egy baleset ut�n. A replik�tornak siker�lt �j gerincet l�trehoznia, de a be�ltet�s sor�n Worf meghalt a m�t�asztalon. Szerencs�re a klingon fiziol�gia lehet�v� tette, hogy �jj��ldejen �s k�s�bb teljesen fel�p�lj�n.

B�rregen�tor:

A b�rregener�tort a beteg b�r�n l�v� s�r�l�sek - pl. z�z�d�s, horzsol�s - gy�gy�t�s�ra haszn�lj�k. A k�zben is elf�r� eszk�zt az orvos a s�r�lt ter�let f�l�tt lassan el�re-h�tra mozgatja. A kezel�s �ltal�ban csak n�h�ny m�sodpercig tart.

Defibrill�tor:

A defibrill�tort a sz�v szinusritmus�nak helyre�ll�t�s�ra haszn�lj�k. A modern defibrill�torok k�zben is hordozhat� eszk�z�k, amelyeket a b�rre tesznek k�zvetlen�l a sz�v f�l�tt; elind�t�s ut�n egy sz�m�t�g�p vez�relte �ram�t�st k�ld a sz�vbe.

Szubderm�lis szike:

A szubderm�lis szik�t b�r alatti bemetsz�sekhez haszn�lj�k, an�lk�l, hogy mag�t a b�rt megs�rten�k. Ennek seg�ts�g�vel egyszer�bb bels� m�t�tek is elv�gezhet�k, a fert�z�s vesz�lye �s a b�rregener�tor haszn�lata n�lk�l.

Orvosi Seg�dhologram, a csillaghaj�k orvosi tisztj�nek holografikus asszisztense. Az OSH kivet�t�s �s er�terek kever�ke, hasonl�an a holofed�lzeten l�trej�v� t�rgyakhoz.

Plazma

Ioniz�lt g�z, az anyag a negyedik halmaz�llapota. T�lt�ssel rendelkez� r�szecsk�ket tartalmaz, ez�ltal a plazma vezeti az elektromos �ramot. Legink�bb energia sz�ll�t�s�ra haszn�lj�k. Az elektroplazma-rendszer osztja el a plazm�t a haj� eg�sz�n.

A replik�torok alapet�en a transzporter technol�gia oldalhajt�sai. A Molekul�ris M�trix Anyag Replik�tor, ahogy teljes nev�n nevezz�k k�pes csak arra, hogy a t�rolt anyag egy mennyis�g�t dematerializ�lja hasonl�an ahhoz, ahogy a transzporter rendszer teszi, azonban itt nincsenek lek�pez� szkennerek, amelyek az anyag szerkezet�t elemzik. Helyette egy kvantum geometria transzform�ci�s m�trixot haszn�lnak az anyag�raml�s m�dos�t�s�ra. A sz�m�t�g�p, amely a folyamatot fel�gyeli, felhaszn�lhatja b�rmely t�rolt mint�zat�t ebben a m�trixban, miut�n a mint�zatot "r�illesztik" az anyag�raml�sra, az �jra materializ�l�dik az eredeti mintav�telezett t�rgy majdnem t�k�letes m�sak�nt.

L�teznek kicsi, k�l�n�ll� replik�tor egys�gek is �s ezeket energi�val kell ell�tni, �s periodikusan nyersanyagokkal kell felt�lteni �ket ahhoz, hogy m�k�djenek. Azonban a legt�bb replik�tor nem m�s, mint egy �jra materiqliz�l� egys�g �s egy sz�m�t�g�p alprocesszor/interf�sz panel. T�bb ezer ilyen egys�get lehet egy k�zponti dematerializ�l� �s �talak�t� m�trix rendszerhez kapcsolni, amelyet egy t�bb ezer mint�zatot t�rol� sz�m�t�g�p ir�nyit �s t�bb tonna nyersanyaggal van felt�ltve. Amikor a felhaszn�l� replik�lni akar valamit, k�relm�t bet�pl�lja a termin�lba, mely ezut�n lek�ri a k�v�nt term�ket a k�zponti rendszerb�l. Azt k�vet�en, hogy a dematerializ�ci�s �s mintav�telez�si folyamat befejez�dik, az anyag�ramot t�pvonal h�l�zaton kereszt�l ahhoz a termin�lhoz r�nyitj�k, amelyt�l a k�r�s �rkezett �s ott �jra materializ�lj�k. Ezen rendszer alkalmaz�s�val elker�lhet� az, hogy ezernyi k�l�n�ll� replik�tort kelljen nyersanyagokkal felt�lteni.

Elm�letileg b�rmilyen anyagot el� lehet �ll�tani b�rmilyen alapvet� nyersanyagb�l, azonban a gyakorlatban jelent�s energia megtakar�t�st �rhet�nk el akkor, ha csak bizonyos nyersanyagokat haszn�lunk, p�ld�ul az �lelmiszerek replik�l�s�ra szerves molekula l�ncolatokat haszn�lnak, amelyek hossz� l�ncmolekul�k kombin�ci�i �s k�l�n �gy tervezt�k - statisztikailag kisz�m�tva - hogy minim�lis molekul�ris �talak�t�ssal maxim�lisan v�ltozatos �lelmiszereket kapjunk. Ennek megfelel�en l�tezik a nem-�lelmiszer term�kek replik�l�s�ra is alapanyag. Term�szetesen a sz�m�t�g�p automatikusan kiv�lasztja az alapanyagot.

A replik�torok, amelyekbe egy dematerializ�ci�s rendszert is be�p�tettek, hullad�k feldolgoz�k�nt is szolg�lhatnak �gy, hogy behelyezett hullad�kot dematerializ�j�k �s visszajuttatj�k a k�zponti t�rol�ba, k�szen az �j replik�l�sra. Nem is olyan r�gen m�g sokkal hat�konyabb volt egyszer�en �sszegy�jteni �s feldolgozni a hullad�kot hagyom�nyos m�dszerekkel �s a replik�torok ilyenfajta felhaszn�l�sa ritka volt. Mindazon�ltal a replik�tor technol�gia fejl�d�se korunkban haszn�lhat� alternat�v�v� alak�totta ezeket a rendszereket �s az �jrahasznos�t�s ezen form�ja fokozatosan elterjed.

L�teznek nagyobb m�ret� ipari replik�torok is, melyekkel olyan term�kek igen sz�les v�laszt�k�t �ll�tj�k el�, melyeket kor�bban k�l�n �zemek hoztak l�tre. Azonban ezeknek a replik�tor rendszereknek korl�tozottak a k�pess�geik - a legfontosabb korl�t az el��ll�tott term�k m�rete. A nagyobb legy�rtand� term�kek eset�ben sz�ks�ges az, hogy kisebb elemeket replik�j�nak, majd ezeket hagyom�nyos m�don szerelj�k �ssze. Sajnos messze vagyunk m�g a meg�lmodott, replik�lt felh�karcol�t�l, vagy csillaghaj�t�l.

Napjaink �sszes replik�tor rendszere rendelkezik egy k�z�s korl�toz�ssal: molekul�ris felbont�si szinten m�k�dnek. Ennek k�vetkezt�ben jelent�s sz�m� egy bites hiba keletkezik a replik�ci� sor�n kvantum szinten. T�bben azt �ll�tj�k, hogy a replik�lt �lelmiszereknek ez�rt van olyan jellegzetesen gyeng�bb �ze a "val�di"-hoz k�pest, b�r ez ink�bb a technol�gia ir�nti elfogults�g k�rd�se, mintsem egy �szlelhet� k�l�nbs�g�. Azonban a fell�p� hib�k t�bb, mint elegend�ek ahhoz, hogy megakad�lyozz�k az idegi- �s bioelektromos mint�k pontos energia �llapotainak replik�l�s�t. Ezek a mint�k, amelyek a transzport�l�s alatt pontosan reproduk�l�dnak, sz�ks�gesek egy �l�l�ny materializ�l�s�hoz, ez a korl�toz�s teh�t megakad�lyozza b�rmely �l� dolog replik�l�s�t a hagyom�nyos m�dszerekkel.

Anion: