D�monbolyg�k�nt is ismert, mert ezek az ismert legellens�gesebb vil�gok. A felsz�n h�m�rs�klete min. 500 Kelvin, �s a l�gk�r nagy m�rt�kben m�rgez�. A legrosszabb, hogy a d�monbolyg�knak nagyon magas szint� a termionikus sug�rz�sa, ami m�g a bolyg�k�r�li p�ly�ra �ll� haj�kra is vesz�lyes.

Bolyg�k t�pusai

Oszt�ly: A - GEO-THERMAL
�letkor: 0-2 milli�rd �v 
�tm�r�: 1,000 - 10,000 km
Hely: �koszf�ra / Fagyos z�na 
Felsz�n: r�szben olvadt 
Atmoszf�ra: Els�sorban hidrog�n �sszet�tel� 
Evol�ci�: Hidegv�r�ek, Oszt�ly: -C 
�letform�k: nincs 
P�lda: Gothos

Oszt�ly: B - GEO-MORTEUS
�letkor: 0-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 1,000 - 10,000 km 
Hely: Meleg z�na 
Felsz�n: r�szben olvadt, er�s felsz�n h�m�rs�klet. 
Atmoszf�ra: Rendk�v�l ritka, n�h�ny akt�v vegyi g�z. 
�letform�k nincs 
P�lda: Mercury

Oszt�ly: C - GEO-INACTIVE
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 1,000 - 10,000 km 
Hely: �koszf�ra / Fagyos z�na 
Felsz�n: Alacsony felsz�n h�m�rs�klet 
Atmoszf�ra: Fagyott 
�letform�k: nincs 
P�lda: Pluto, Psi 2000

Oszt�ly: D -ASTEROID / MOON
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 100 - 1,000 km 
Hely: Meleg z�na / �koszf�ra / Fagyos z�na; Els�sorban nagyobb bolyg�k k�r�l kering vagy aszteroida mez�kben tal�lhat�
Felsz�n: Term�ketlen �s kr�teres 
Atmoszf�ra: nincs vagy nagyon ritka 
�letform�k: nincs 
P�lda: Moon (Sol IIIa), Lunar V (Bajor VIIe)

Oszt�ly: E - GEO-PLASTIC
�letkor: 0-2 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Olvadt, er�s Felsz�n h�m�rs�klet 
Atmoszf�ra: Hidrog�n komponens� �s reakt�v g�z 
Evol�ci�: Hidegv�r�ek Oszt�ly: -F 
�letform�k: Sz�n-alap� (Excalbian) 
P�lda: Excalbia

Oszt�ly: F - GEO-METALLIC
�letkor: 1-3 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Vulkanikus olvadt mag
Atmoszf�ra: Hidrog�n �sszet�tel� 
Evol�ci�: Hidegv�r�ek Oszt�ly: -G 
�letform�k: Szilikon-b�zis� (Horta) 
P�lda: Janus VI

Oszt�ly: G - GEO-CRYSTALLINE
�letkor: 3-4 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Enyh�n krist�lyos 
Atmoszf�ra: Sz�n dioxid, sz�mos m�rgez� g�z 
Evol�ci�: Hidegv�r�ek Oszt�ly: -K, L, M, N, O, vagy P 
�letform�k: Kezdetleges egysejt� organizmus
P�lda: Delta-Vega

Oszt�ly: H - DESERT
�letkor: 4-10 milli�rds �v 
�tm�r�: 8,000 - 15,000 km 
Hely: Meleg z�na / �koszf�ra / Fagyos z�na 
Felsz�n: Meleg �s sz�raz, csek�ly m�rt�kben vagy a felsz�n alatt tal�lhat� v�z 
Atmoszf�ra: heves g�zok �s g�z�lg� f�mek 
�letform�k: Sz�razs�g- �s sug�rz�s- ellen�ll� n�v�nyek, �llatok 
P�lda: Rigel XII, Tau Cygna V

Oszt�ly: I - GAS SUPERGIANT
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 140,000 - 10 milli� km 
Hely: Fagyos z�na 
Felsz�n: Ritka, hidrog�n �s hidrog�n �sszet�tel�; sug�rz�
Atmoszf�ra: z�n�s, v�ltoz� h�m�rs�klet�, v�ltoz� nyom�s� �s �sszet�tel�; 
�letform�k: Ismeretlen
P�lda: Q'tahL

Oszt�ly: J - GAS GIANT
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 50,000 - 140,000 km 
Hely: Fagyos z�na 
Felsz�n: Ritka, hidrog�n �s hidrog�n �sszet�tel�; sz�mos helyen er�s sug�rz�s lehets�ges
Atmoszf�ra: z�n�s, v�ltoz� h�m�rs�klet, v�ltoz� nyom�s� �s �sszet�tel� 
�letform�k: V�z-sz�n alap� (Jovian) 
P�lda: Jupiter, Saturn

Oszt�ly: K - ADAPTABLE
�letkor: 4-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 5,000 - 10,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Term�ketlen, kev�s vagy felsz�n alatti v�z 
Atmoszf�ra: V�kony, jobb�ra sz�n-dioxid 
�letform�k: Kezdetleges egysejt�, 
P�lda: Mars, Mudd

Oszt�ly: L - MARGINAL
�letkor: 4-10 milli�rd �v
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Szikl�s �s term�ketlen, kev�s Felsz�n water 
Atmoszf�ra: Oxig�n/argon, er�s koncentr�ci�ban el�fordulhat sz�n-dioxid 
�letform�k: Minim�lisan el�fordulhatnak n�v�nyek; megfelel�en telep�tett humanoid koloniz�ci�k
P�lda: Indri VIII

Oszt�ly: M - TERRESTRIAL (Minshara Oszt�ly:)
�letkor: 3-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Nagym�rt�k� felsz�ni v�z; a v�z vagy j�g a felsz�n 80% legal�bb elfedi, a bolyg� megfelel a k�vetkez�knek is: Oszt�ly:-O vagy Oszt�ly:-P 
Atmoszf�ra: Nitrog�n, oxig�n, 
�letform�k: �tfog� veget�ci�, �llatok, humanoidok
P�lda: Earth, Vulcan, Cardassia Prime

Oszt�ly: N - REDUCING
�letkor: 3-10 milli�rd �v
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Er�s felsz�n h�m�rs�klet az �vegh�z hat�s miatt a v�z elp�rolgott
Atmoszf�ra: Rendk�v�l t�m�r, Sz�n-dioxid �s szulfidok
�letform�k: Ismeretlen 
P�lda: Venus

Oszt�ly: O - PELAGIC
�letkor: 3-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: Nagym�rt�k� felsz�ni v�z; a v�z a felsz�n 80% legal�bb elfedi,
Atmoszf�ra: Nitrog�n, oxig�n,
�letform�k: V�zi �letm�d� n�v�nyek �s �llatok, humanoidok
P�lda: Argo

Oszt�ly: P - GLACIATED
�letkor: 3-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 15,000 km 
Hely: �koszf�ra 
Felsz�n: A j�g a felsz�n 80% elfedi 
Atmoszf�ra: Nitrog�n, oxig�n 
�letform�k: Edzett n�v�nyzet �s �llatok, humanoidok
P�lda: Exo III, Breen Homeworld

Oszt�ly: Q - VARIABLE
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 4,000 - 15,000 km 
Hely: Meleg z�na / �koszf�ra / Fagyos z�na 
Felsz�n: Kiterjedt olvadt v�z �s/vagy sz�n-dioxid j�g, M-oszt�ly� sz�razf�ld
Atmoszf�ra: Finoman be�ll�tott
P�lda: Genesis Planet

Oszt�ly: R - ROGUE
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 4,000 - 15,000 km 
Hely: Haldokl� �r, 
Felsz�n: Magas h�m�rs�klet�, geotherm�lis felsz�n
Atmoszf�ra: Els�sorban vulkanikus g�zok 
�letform�k: Nem fotoszintetikus �letform�k 
P�lda: Dakala

Oszt�ly: S/T - NEAR STAR
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 10- 50 milli� km (Oszt�ly:-S)
50-120 milli� km (Oszt�ly:-T) 
Hely: Fagyos z�na 
Felsz�n: Ritka, hidrog�n �s hidrog�n �sszet�tel�; er�s r�di�aktivit�s
Atmoszf�ra: v�ltoz� felsz�ni h�m�rs�klet, elsz�rtan tal�lhat� v�z
�letform�k: Ismeretlen

Oszt�ly: Y - DEMON
�letkor: 2-10 milli�rd �v 
�tm�r�: 10,000 - 50,000 km 
Hely: Meleg z�na / �koszf�ra / Fagyos z�na 
Felsz�n: H�m�rs�klet meghaladja az 500�K 
Atmoszf�ra: Viharos, tel�tve van m�rgez� �s sug�rz� vegyi anyagokkal
�letform�k: Mimetic (Ut�nz�) (Delta Quadrant)

Bussard kollektor

A Bussard kollektor egy 20. sz�zadi fizikusr�l �s matematikusr�l, Robert W. Bussardr�l kapta a nev�t. Ez egy olyan eszk�z, amely alacsony s�r�s�g� csillagk�zi anyagot gy�jt �ssze, amit t�bb nagyenergi�j� m�gneses tekercsen vezet kereszt�l. A t�rhajt�m�vek gondol�inak elej�n tal�lhat�. A szerkezet h�rom f� r�szb�l �ll: egy ioniz�l� sug�r emitterb�l (IBE), amely felt�lti az �rbeli semleges r�szecsk�ket, egy m�gneses mez� gener�torb�l - gy�jt�b�l (MFG/C), ami tekercsek sokas�g�b�l �ll, �s egy m�gnesen h�l�t hoz l�tre a haj� el�tt, amivel begy�jti a felt�lt�tt r�szecsk�ket, �s egy ciklikus t�rdel�b�l (CCF), ami elk�l�n�ti a bej�v� g�zokat. Az �sszegy�jt�tt csillagk�zi anyagot �zemanyagk�nt is haszn�lhatj�k.

 

 

Deflektor

Hab�r az �rt legt�bbsz�r "�resnek" gondoljuk, val�j�ban nagy sz�m� anyagr�szecske tal�lhat� a bolyg�k�zi �s a csillagk�zi t�rben. Az anyagok legt�bbje atom m�ret�, de az atomok ak�r mikrometeorokk� vagy hasonl� szerkezetekk� is �ssze�llhatnak. Ezek mindegyike potenci�lis vesz�lyt jelent a v�dtelen �rhaj�ra, amely magas val�s�gos vagy g�rb�leti sebess�ggel halad; egy a f�nysebess�g negyedr�sz�vel rep�l� egy grammnyi t�rgy kinetikus energi�ja el�ri a 2.8 TeraJoulest, amely elegend� ahhoz, hogy �t�ss�n egy m�ter vastag trit�niumot.

A navig�ci�s defletkort arra tervezt�k, hogy megv�dje a haj�t az ilyen vesz�lyekt�l. A von�sug�r technol�gia mell�k�gak�nt a navig�ci�s deflektor graviton polariz�ci�s gener�tort haszn�l, hogy t�pl�ljon egy szubt�rmez� torzul�s er�s�t�t, amellyel egy "er�sugarat" vet�t ki a haj� el�. Ez elegend� arra, hogy elt�r�tse a legt�bb anyagot a haj� �tj�b�l, miel�tt az becsap�dhatna.

A navig�ci�s deflektor �ltal�ban a haj� egyik legnagyobb r�sze, f�leg akkor, ha egy nagy �rz�kel�csoporttal is kombin�lj�k. A F�der�ci�s csillaghaj�in a deflektor egy nagy lapos vagy homor� ter�let, �s �ltal�ban a hajt�m�-szekci� elej�n tal�lhat�. A deflektorok nagyj�b�l 7 fokkal el lehet tekerni a norm�lis �llapot�hoz k�pest.

A szubt�rtekercsek seg�ts�g�vel v�gj�k k�t r�szre a deflektor kimenetet. El�sz�r �t�s csoportokb�l �ll� parabolikus pajzsok f�s�lik �t a haj� el�tti ter�letet kb. 2 km-es t�vols�gig. Ezek a pajzsok nagyon kicsi erej�ek, de elegend�k arra, hogy elt�r�ts�k a hidrog�n atomokat, �s egy�b szubmikronikus r�szecsk�ket. Amikor a haj�k f�nysebess�g felett utaznak, �s egyes r�szecsk�k eltal�lj�k ezeket a mez�ket, a r�szecsk�k nagyon gyorsan utaznak �t a pajzsok fel�let�n �s a haj� szubt�rmez�j�n; emiatt fluoreszk�lni kezdenek, l�trehozva egy "sziv�rv�ny s�vot". Ezek a s�vok annyira f�nyesek, hogy gyakran �sszet�vesztik �ket a csillagokkal!

A navig�ci�s pajzsoknak m�s �rdekes tulajdons�guk is van: imm�nisak a l�zerfegyverzet t�mad�s�ra. Ez a transzstatikus fluxus hat�s miatt van, ami a deflekci�s elj�r�s egy mell�kterm�ke. Amikor l�zersug�r �ssze�tk�zik a deflektormez�vel, a hat�s l�trehoz egy kicsi �tj�r�t a szubt�rbe, �s a l�zersug�r �rtalmatlanul ker�lt �t ebbe a r�gi�ba. Mivel a sug�r nem k�pes sok�ig a szubt�rben maradni, ez�rt p�r milliszekundummal k�s�bb ki is ker�l onnan - t�bb f�nym�sodperccel arr�bb. Ennek is k�sz�nhet�, hogy m�r egyetlen nagyobb hatalom sem haszn�l l�zert.

A navig�ci�s deflektor rendszer m�sik r�sze az er�s von�/elt�r�t� sug�r, amely t�bb ezer kilom�teres t�vols�gokig tiszt�tja meg a haj� el�tti teret. Ez minden nagyobb t�rgyat ell�k az �tb�l, amelyek �tk�z�si vesz�lyt jelenten�nek.

 

 

Deut�rium 

A hidrog�n egyik izot�pja, amelyet a t�r- �s az impulzushajt�m�vek �zemanyagjak�nt haszn�lnak

 

 

Dil�tium 

Krist�lyos anyag, amelyet a t�rhajt�m�ves haj�kon haszn�lnak. Term�szetes el�fordul�sa igen ritka. Szintetikus dil�tiumot �jrakrist�lyos�t�ssal tudnak el��ll�tani.

A f�der�ci�s haj�k t�rhajt�m�veinek f�reaktoraiban a dil�tium krist�lyok k�zvet�tik a reakci�t az anyag �s az antianyag k�z�tt. A dil�tium az egyetlen ismert anyag, amely nem l�p reakci�ba az antianyaggal, amikor is magas frekvenci�j� elektrom�gneses mez�nek vetik al�, hozz�adva az antihidrog�nt. A dil�tium a krist�lyos szerkezet�n minden reakci� n�lk�l engedi �t az antianyagot.

 

 

Er�terek 

Az er�t�r technol�gia az egyik leggyakrabban haszn�lt technikai �j�t�s. Az els� er�t�r technol�gi�k a 21. sz�zad k�zep�n fejlesztette ki egy Cochrane vezette csoport, a t�rhajt�m� projekt r�szek�nt. Ezek ut�n az er�t�r technol�gia olyan pontra fejl�d�tt, hogy m�r t�bb ezer fajta er�t�r l�tezett, mindegyik egy bizonyos feladatk�rre k�sz�lt. A k�vetkez�kben a legt�bbet haszn�lt er�t�r t�pusok bemutat�sa k�vetkezik.

A tehetetlens�g-tomp�t� mez�

A tehetetlens�g-tomp�t� mez� (IDF) az egyik azok k�z�l az er�terek k�z�l, amelyek arra k�sz�ltek, hogy az �rutaz�st min�l k�nyelmesebb� tegy�k. Alapj�ban v�ve egy modern tehetetlens�g-tomp�t� rendszer v�ltoztathat� szimmetri�j� er�terek h�l�zat�b�l �ll; feladata a tehetetlens�gi er�k cs�kkent�se az �rutaz�s sor�n, hiszen m�g egy bolyg�k�zi �rhaj� is 100g-s er�vel gyorsul, �s e v�delem n�lk�l a haj� leg�nys�ge �gy �rezn�, hogy a tests�lya egy m�sodperc alatt t�bb tonn�sra n�.
A legt�bb tomp�t� rendszer a haj� f�sz�m�t�g�p�nek k�zvetlen ir�ny�t�sa alatt m�k�dik, amely lehet�v� teszi, hogy megel�zze, �s eltomp�tsa azokat az er�ket, amelyek a hajt�m� haszn�lat�nak eredm�nyei. A k�zvetlen vez�rl�s seg�ts�g�vel k�ptelens�g megmondani egy haj� belsej�b�l, hogy az �ppen mikor gyors�t.
Azonban, amikor az er�k valamilyen k�ls� forr�sb�l keletkeznek - mint pl. egy fegyver tal�lata - az m�r m�sk�pp m�k�dik. Ekkor a rendszer ink�bb csak reag�lni tud, �s nem megel�zni, �s ez ahhoz vezet, hogy a reakci� egy kis k�s�sben van az akci�hoz k�pest. Ezzel egy "�tcsorg�s" jelenik meg a tomp�t� er�t�ren, ami az utasokra is hat�ssal van. Ennek a hat�snak a biztons�gos hat�rok k�z�tt tart�sa a csillaghaj� tervez�k egyik f� feladata.
 

Szerkezeti integrit�s mez�

A szerkezeti integrit�s mez� (SIF) az egy m�sik alapfelszerel�se egy modern csillaghaj�nak. Ez az er�t�r a haj� eg�sz szerkezet�n elter�l, az anyagot az anyag �s er�t�r k�z�tti keresztez�s�re v�ltoztatja. Ezzel n�velik az erej�t �s a merevs�get, �gy az anyag nagyobb nyom�st �s er�hat�st tud kib�rni.
A Csillagflotta szerkezet-t�mogat� mez�je a haj� pajzsrendszer�nek egy m�sodlagos v�delm�t is k�pes ell�tni, ha �ppen sz�ks�ges. Norm�l kapacit�s f�l�tti m�k�d�s sor�n rendszer k�pes megv�deni a haj�t t�bb k�zvetlen neh�zfegyver tal�lta eset�n is. Ezzel ez az er�t�r a csillaghaj�k v�delm�nek egyik kulcsfontoss�g� eleme.
 

Pajzsok

A pajzsrendszer l�tja el egy csillaghaj� f� v�delm�t mind vad term�szetes jelens�gek mind ellens�ges fegyverek t�ze ellen. A legt�bb pajzsrendszer magasan f�kusz�lt t�rbeli torzul�sokon alapszik, �s egy energetikus gravtionmez�t is tartalmaz. A pajzsot a haj�testen tal�lhat� �tviteli h�l�zatok vet�tik ki; amikor anyag vagy energia csap�dik a pajzshoz, a mez� energi�ja arra a pontra koncentr�l�dik, hogy egy intenz�v t�rbeli torzul�st hozzon l�tre. A mez� alakj�t a taktikai tiszt megv�ltoztathatja - a legink�bb haszn�lt konfigur�ci� az �velt mez�kb�l �ll� rendszer, amely egy hatalmas bubor�kot form�z a haj� k�r�l, de n�h�nyan jobban kedvelik a haj�test form�j�t k�vet� pajzsokat. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a bubor�k forma taktikai helyzetekben j�n j�l, m�g a m�sik m�s szitu�ci�kban. 
A pajzsokat �gy hangolj�k, hogy legyenek rajta ablakok, amelyeken az anyag �s energia �tmehet. Ezzel a haj� leg�nys�ge k�pes kil�tni akkor is, ha a pajzsok fenn vannak, vagy haszn�lhatj�k az �rz�kel�ket. Ezekkel az ablakokkal a pajzs a k�ls� szeml�l� sz�m�ra l�thatatlan. M�s ablakokon kereszt�l haszn�lhatj�k az �rz�kel�ket �s a fegyvereket.
A pajzzsal val� �rintkez�s Cerenkov-sug�rz�st bocs�t ki, ez�rt gyakran l�tni, hogy a pajzs "felvillan". Ez egy szeml�l� sz�m�ra azt jelenti, hogy a becsap�d� t�rgy lepattant a pajzsr�l - val�j�ban a t�rbeli torzul�sok olyan naggy� v�lnak, hogy a t�rgy �tja megv�ltozik, �s a t�rgyon l�v� szeml�l� sz�m�ra �gy t�nne, hogy a haj� v�ltoztatott ir�nyt.
A pajzs feltal�l�sa ut�n kb. sz�z �vig lehetetlen volt a transzporterrel be- vagy kisug�rozni valamit egy helyre, amelyet pajzs vett k�r�l, de egy bizonyos fokig ezt a korl�toz�st m�r siker�lt feloldani. Az ablakokon kereszt�l sem lehet sug�rozni, hiszen az ablakot akkor�ra kellene kinyitni, hogy az m�r vesz�lyes lenne. Mostanra azonban a Csillagflotta tervez�inek siker�lt el�rni�k egy olyan pontra, amelyen a transzporterek is m�k�dhetnek egy nagy frekvenci�j� ablakon kereszt�l, amely csak igen r�vid id�re van nyitva.
A pajzsrendszerekben t�rt�nt legnagyobb fejl�d�st a regenerat�v pajzs feltal�l�sa jelentette. Ezt a rendszert a legmodernebb Csillagflotta haj�kon haszn�lj�k, �s a Dom�nium is ilyet telep�tett a Chin'Toka k�r�li v�delmi h�l�zat�ba. A regenerat�v pajzs lehet�v� teszi, hogy az ellens�ges t�mad�s energi�j�nak egy r�sz�t elt�r�ts�k a pajzsgener�torokon kereszt�l a pajzsr�tegbe, ezzel a becsap�d� fegyver �ltal okozott s�r�l�s nagyban cs�kken.
 

A t�rol� mez�

A t�rol� mez� az �ltal�nos m�dja annak, hogy valamit bez�rjanak vagy elk�l�n�tsenek a k�rnyezet�t�l - ennek rengeteg oka lehet. N�h�ny felhaszn�l�si m�d:
Sz�mos orvosi felhaszn�l�sa l�tezik a mez�nek. Ezekre a leggyeng�bbet haszn�lj�k, hiszen v�rushoz hasonl�k �ltal�ban nem pr�b�lnak meg kit�rni egy kont�nerb�l. Orvosi mez�ket �ltal�ban csak t�k�letesen l�gmentes ter�letek l�trehoz�s�ra haszn�lj�k.
M�rn�ki felhaszn�l�sok k�z�tt van bizonyos anyagok t�rol�sa. Ez �ltal�ban er�sebb mez�t ig�nyel, mert az �sszegy�jt�tt anyagok k�z�tt magas h�m�rs�klet� plazmaszer� vagy radioakt�v anyagok is lehetnek.
Valamivel er�sebbet haszn�lnak p�ld�ul a komp hang�rokban vagy teherrakt�rben, hogy megtarts�k a l�gk�rt. Az atmoszf�r�t tart� mez�t m�g egy kis rakt�rben is f�lmilli� Newton er� �rheti, m�g a Galaxy oszt�l� csillaghaj�k f�hang�rj�ban l�v� mez�nek ennek 250-szeres�t kell megtartania.
A leger�sebb t�rol� mez�ket �ltal�ban biztons�gi okokb�l haszn�lj�k - folyos�k lez�r�sa, foglyok bez�r�sa a cell�ba, vagy bizonyos ter�letekre val� bel�p�s megakad�lyoz�sa. 
A csillaghaj�kn�l n�h�ny helyen ultra er�s mez�t kell haszn�lni. Ezek a mez�k m�g a pajzsn�l is er�sebbek lehetnek. Egyes mez�ket arra haszn�lnak, hogy tartalmazz�k az anyag-antianyag reakci�t a reaktormagon �s az energia �tviteli vezet�keken bel�l.

 

 

�rz�kel�k

K�l�nb�z� adatgy�jt� eszk�z�k. A k�ls� �rz�kel�k a csillaghaj�k burkolat�n helyezkednek el. Ezek seg�ts�g�vel hat�rozz�k meg a haj� helyzet�k, sebess�g�t, ezekkel v�geznek felsz�ni vizsg�latokat, stb. A bels� �rz�kel�ket a l�tfenntart�s vez�rl�s�re, �s a k�l�nb�z� rendelleness�gek, vesz�lyek vizsg�lat�ra haszn�lj�k. 

A f�regj�rat egy szubt�ri h�d, alag�t k�t norm�l t�rben tal�lhat� t�voli pont k�z�tt. A legt�bb igen instabil, �s a kij�ratuk gyakran hull�mzik a t�rben �s az id�ben. A legh�resebb f�regj�rat a bajori t�rs�gben tal�lhat�, �s ez az �gi Szent�ly, a Pr�f�t�k otthona. 2369-ben fedezt�k fel. A f�regj�rat egy 70000 f�ny�vvel t�volabbi pontba, a Gamma Kvadr�nsba juttatja a rajta �tutaz�t.

�llom�sok:  

Conn: a haj� ir�ny�t�sa a pil�ta (korm�nyos) kez�ben van, aki az utas�t�sokat k�zvetlen�l a parancsnokl� tisztt�l kapja. A pil�ta legf�bb teend�i: navig�ci�s tervek, automatikus �s manu�lis rep�l�si m�veletek, pozit�v meger�s�t�sek, �s � a h�d �sszek�ttet�se a g�ph�zzal. 
Ops: a m�veleti (m�szaki) tiszt felel�s a k�l�nb�z� misszi�k megtervez�s��rt, a forr�sok eloszt�s��rt. A m�veleti panel kijelzi a legf�bb fed�lzeti teend�ket. Ez�ltal k�nnyen l�trehozhat egy priorit�si sorrendet.
Taktikai: a v�delmi rendszerek vez�rl�se �s a haj� bels� biztons�g�nak v�delme a taktikai tiszt feladata. A taktikai �llom�s �ltal�ban a h�d h�ts� r�sz�n tal�lhat�, ez�ltal a taktikai tiszt k�nnyen r�l�that a t�bbi �llom�sra. A legf�bb v�delmi rendszereket, fegyvereket �ltal�ban a taktikai �llom�sr�l ir�ny�tj�k.
Egy�b �llom�sok: A haj�kon �ltal�ban tal�lhat� m�g k�t tudom�nyos �llom�s, amelyek val�s id�ben k�pesek a legfontosabb adatokat a parancsnoknak tov�bb�tani. A k�rnyezeti �llom�sokon lehet figyelni a l�tfenntart� rendszer m�k�d�s�t. A f�g�p�sz �llom�sa �sszek�ttet�sben van a g�ph�zzal, �s �gy a h�dr�l is ellen�rizheti az ott t�rt�nteket.

Az OHD v�kony �s �rnyalt er�tereket manipul�l, ezzel el�rve azt, hogy az ember �rezze azokat a t�rgyakat, amelyek nincsenek is val�j�ban ott. Az er�terek �s a h�tt�rkivet�t�s seg�ts�g�vel az ember hangokat �s nagyobb t�vols�gokat is felfedezhet, nagyobbat, mint amekkora a holofed�lzeten val�j�ban elf�rne. Az er�terek seg�ts�g�vel a haszn�l� nagyobb t�vols�gokat is bej�rhat, mik�zben a kivet�t�s "tov�bbgurul".

A holotechnol�gia

Ami�ta 1990-es �vekben megsz�lettek az els� virtu�lis val�s�g (VR) rendszerek, az emberis�g nagy fejl�d�st �rt el abban, hogy l�trehozhasson val�di l�tv�nyt, hangokat, mesters�ges k�rnyezetben. A korai VR k�rnyezeteket nem nevezhetj�k igaz�n val�s�gosnak, de a 21. sz�zad k�zep�n a sz�m�t�stechnika olyan fejl�d�si szintet �rt el, amikor is a VR rendszereket m�r a sz�rakoztat�sban �s az �let m�s "komolyabb" ter�let�n is alkalmazni lehetett. A VR technol�gia tov�bbi fejl�d�s�t a 3. vil�gh�bor� kit�r�se akad�lyozta meg, �s eg�szen a 21. sz�zad v�g�ig nem is folytak tov�bbi kutat�sok ezen a ter�leten. A VR legnagyobb hib�ja az volt, hogy hi�ba volt k�pes a sz�m�t�g�p k�peket, hangokat l�trehozni, a felhaszn�l� m�gsem igazi k�rnyezetben volt. Hab�r a VR-ruh�k k�pesek voltak az �rint�s szimul�l�s�ra, ezek a rendszerek m�gcsak meg sem k�zel�tett�k a val�di t�rgyak tapint�s�nak �rzet�t.

Sz�ks�g volt egy olyan k�rnyezet l�trehoz�s�ra, amelyben a felhaszn�l� szabadon tev�kenykedhet. Ez 2315-ig, a replik�tor feltal�l�s�ig nem volt lehets�ges - a replik�tor seg�ts�g�vel k�nnyed�n hozhattak l�tre vagy t�ntethettek el k�l�nb�z� t�rgyakat.

Az els� "holoszob�kat" 2328-ban hozt�k l�tre. Egy kis szob�t szereltek fel holografikus kivet�t�kkel; ezek hozt�k l�tre a val�s�gh� k�pet (�ltal�ban egy t�jk�pet) a falon �s a plafonon. Egy replik�tor teremtette meg a k�pen bel�li t�rgyakat - f�t, n�v�nyeket, stb. A felhaszn�l� pedig felvehette �s haszn�lhatta a t�rgyakat an�lk�l, hogy b�rmilyen kivet�t� felszerel�st hordott volna mag�n.

A korai holoszob�k sz�mos korl�toz�ssal m�k�dtek, pl. a figyelmetlen ember k�nnyen nekis�t�lhatott a falnak, vagy ha egyszerre t�bben voltak a kamr�ban, legfeljebb csak olyan t�vol lehettek egym�st�l, mint a szoba k�t legt�volabbi fala. A legf�bb korl�t az volt, hogy a kamr�ban l�trehozott karakterek nem voltak igaz�n �letszer�ek, m�gcsak meg sem lehetett �rinteni �ket.

A mai modellekn�l m�r megoldott�k ezeket a probl�m�kat. Egy modern holoszoba er�teret vet�t ki a szoba padl�j�n, �s a felhaszn�l� ezen �gy s�t�lhat, hogy val�j�ban egy l�p�st sem tesz el�re; a sz�m�t�g�p automatikusan mozd�tja tov�bb a k�pet �s a t�rgyakat a kamr�ban, �s �gy hozza l�tre a kivet�t�seket, hogy azok a felhaszn�l� mozg�s�nak l�tszat�t kelts�k. A falat el�rt replik�lt t�rgyak dematerializ�l�dnak, az �jonnan "k�pbe ker�l�k" pedig replik�l�dnak.

Egy m�sik komoly gondot az jelentette, ha k�t ember haszn�lja a holokamr�t. Ha ugyanis a k�t ember egym�st�l �ppen ellent�tes ir�nyba haladna, a teremtett k�p illuzi�ja kett�t�rne. A modern kamr�kban a sz�m�t�g�p ennek elker�l�s�re l�trehoz egy bels� elv�laszt� falat; a holoszoba fel�n�l a sz�m�t�g�p l�trehoz egy olyan hologramot, amely a m�sik k�p�t mutatja, amint az t�voldik. Ezzel alapj�ban v�ve k�t miniat�r holoszoba j�n l�tre egynek a belsej�ben. Ha a felhaszn�l�k egym�s fel� induln�nak, a sz�m�t�g�p megford�tja az elj�r�st, �s a k�t r�szt eggy� olvasztja. �gy egy modern szoba arra is k�pes, hogy a k�rnyezetet sz�mos alr�szre bontsa, ez�ltal egyszerre t�bb ember is egym�st�l f�ggetlen�l haszn�lhatja.

A holotechnol�gia tal�n legnagyobb �tt�r�se a "holoanyag" feltal�l�sa volt. Ez egy szil�rd anyag, amely a holoszoba energiar�cs�ban j�n l�tre, �s a sz�m�t�g�p vez�relt von�sug�r seg�ts�g�vel v�ltoztatj�k meg a fel�p�t�s�t. A holoanyag seg�ts�g�vel teljesen val�s�gos karakterket lehet l�trehozni a kamr�ban.

A holoszoba m�g�tti alapvet� eszk�z a mindenir�ny� holodi�da (OHD). Az OHD egy kicsi egys�g (sok sz�z milli� db n�gyzetm�terenk�nt), amely teljesen sz�nes sztereoszk�pikus k�peket �s h�romdimenzi�s er�tereket k�pes l�trehozni. Az OHD v�kony �s �rnyalt er�tereket manipul�l, ezzel el�rve azt, hogy az ember �rezze azokat a t�rgyakat, amelyek nincsenek is val�j�ban ott. Az OHD-ket nagy lapokon helyezik el, amelyek tov�bbi 0.61 n�gyzetm�teres r�szekb�l �llnak. Egy tipikus Csillagflotta holofed�lzet fala 12 alfeldolgoz� r�tegb�l �ll, �sszesen 3.5 mm vastags�gban sz�tsz�rva egy pehelyk�nny� lapk�ra er�s�tve. A panelt egy optikai adath�l�zat vez�rli, amely a standard panelkijelz�h�z hasonl�. A f�komputer-rendszer kit�ntetett r�szlegei ir�ny�tj�k a holofed�lzetet, �s ezen r�szlegek mem�ri�i �s sebess�gei hat�rozz�k meg a lehets�ges holoprogramok sz�m�t �s bonyolults�g�t. Hab�r a modern holoszob�kat �gy rekl�mozz�k, mint ahol minden olyan, mint a val�s�gban, de az�rt a gyakorlatban m�g mindig vannak korl�toz�sok. M�g a legmodernebb holoszob�k is maximum csak 12 k�l�nb�z� k�rnyezetet tudnak kezelni, �s a legt�bb program m�g csak ki sem tudja haszn�lni a szob�k technikai kapacit�s�t. Tal�n a legnagyobb korl�toz�s a holoanyag maga; ez csak az energiar�cson bel�l stabil, �s amint elhagyja a holoszob�t, sz�tesik.

Sz�mos m�ret� �s t�pus� holoszoba l�tezik; a F�der�ci� rendelkezik a legjobb modellekkel, �s a F�ld dicsekedhet a legnagyobb ismert holoszob�kkal. A Csillagflotta holofed�lzetei val�sz�n�leg a legmegb�zhat�bbak, m�g a ferengik rendelkeznek a legfejlettebb �s legkreat�vabb programokkal.

A F�der�ci� �s egy�b nagyhatalmak �ltal haszn�lt impulzus meghajt�si technol�gia m�r majd egy �vsz�zada t�bb�-kev�sb� v�ltozatlan. Egy impulzus hajt�m� �ltal�ban n�gy f� r�szb�l �ll: Az �zemanyagtart�ly t�rolja a hajt�m�be haszn�lt reagenseket. A Csillagflotta egyszer� detur�rium �zemanyagot haszn�l, ami kev�sb� hat�kony, mint egy deut�rium/tr�tium kever�k, de a deut�riumot k�nnyebb el��ll�tani �s kezelni, mint a tr�tiumot, valamint egyetlen fajta �zemanyag haszn�lata leegyszer�s�ti a haj� t�rol�- �s kezel�rendszereit is.

Amint az �zemanyag elhagyta a t�rol�t, lecs�kkentik a h�m�rs�klet�t, hogy szil�rd deut�rium j�gdarabokat hozzanak l�tre. Ezeket a a reaktorba tov�bb�tj�k, ahol t�bb f�zi�s �get� felhev�ti �ket, mik�zben egy m�gneses er�t�r nyugalomban tartja a darabokat.

A Galaxy oszt�lyn�l haszn�lt standard impulzus f�zi�s reaktor egy 6 m�ter �tm�r�j� g�mb, ami hafnium excelinide-b�l �p�l fel. A reaktorok h�l�zatban is m�k�dhetnek; a l�pcs�zetes elrendez�sben az egyikb�l ki�raml� plazma a k�vetkez�be ker�l. A Galaxy oszt�y csillaghaj�in l�v� 8 impulzus hajt�m� mindegyike 3 f�zi�s reaktorb�l �p�l fel a fenti m�don.

Amikor a deut�rium sikeresen egyes�lt, a l�trej�tt plazma�ram a k�vetkez� f� egys�gbe, a t�rid� meghajt� tekercsbe ker�l. Az einsteini fizika szerint - amely minden norm�lt�rben utaz� t�rgyra �rv�nyes - egy haj� sebess�ge sem k�zel�theti meg nagyon a f�nysebess�get, mivel addigra annyira megn� az �zemanyag-fogyaszt�s, hogy a haj�nak egyetlen �zemanyagtart�lynak kellene lennie. A tekercs megakad�lyozza ezt a hat�st, azzal, hogy l�trehoz egy szubt�r-sebess�g alatti Cochrane-mez�t a haj� k�r�l, lecs�kkentve ezzel annak t�meg�t, ez�ltal el�seg�ti a nagyobb gyors�t�st.

Az impulzus rep�l�sek �gy nemcsak a f�zi�s reaktorok teljes�tm�ny�t�l, hanem a tekercsek k�pess�geit�l is f�ggnek. Az egyik leggyorsabb impulzus meghajt�s� haj� a fel�j�tott Constitution oszt�ly volt. Az oszt�ly haj�i n�h�ny m�sodperc alatt el�rt�k a "teljes impulzust", vagyis a f�nysebess�g negyed�t. A sk�la m�sik v�g�n a j�val k�s�bbi Ambassador oszt�ly �ll, ami a teljes impulzust m�r csak 125 m�sodperc alatt volt k�pes el�rni.

Amint a plazma�ram �thaladt a tekercseken, el�ri a kipufog� ny�l�st �s kiker�l az �rbe. Ha a tekercs nem m�k�dik, az impulzus hajt�m� t�bbezerszer kisebb teljes�tm�nyre �ll vissza. Ez�rt a kipufog�-rendszert �gy tervezt�k, hogy kijav�tsa a szokatlan t�megeloszl�sokat vagy tengelyen k�v�li tol�er�t biztos�tson a nagyobb mozg�konys�ghoz.

Azon sebess�gen�l, amelyek m�r a f�nysebess�g jelent�s h�nyad�t teszik ki, az id� elt�r�se a csillaghaj� leg�nys�ge sz�m�ra is fontos t�nyez�v� v�lik. A f�nysebess�ghez k�zel ez a hat�s m�r nagyon jelent�s. P�d�ul a f�nysebess�g 92%-�n�l, amely egy Galaxy oszt�ly� haj� maxim�lis sebess�ge, 2.5 nap telne el egy nyugalmi megfigyel�n�l, am�g a haj�n csak 1. Az�rt, hogy az id�elt�r�st 3.5% al�[...]

Rep�l�si vektor, amely a Galaxis k�z�ppontj�hoz val� viszonyt hat�rozza meg. Az ir�nyz�k k�t koordin�t�t tartalmaz, egy "f�gg�legest" �s egy "v�zszintest". A 000.0 ir�ny a Galaxis k�zep�nek ir�ny�ba mutat

Szerel�alagutak, amelyek �tj�rj�k a csillaghaj�k szintjeit, megk�nny�tve az energia-, sz�m�t�g�pes-, k�rnyezetszab�lyz�- �s egy�b rendszerek el�r�s�t. A Jeffries cs�vek a haj�kban f�gg�legesen �s v�zszintesen is futnak.

Egy kicsi kommunik�ci�s eszk�z, amit egy embl�mak�nt a Csillagflotta egyenruh�n viselnek. Ebbe bele van �p�tve egy �ltal�nos ford�t� is. A kommunik�tor seg�ts�g�vel az emberek k�nnyebben besz�lhetnek egym�ssal. Legink�bb egy hanggal aktiv�lhat� k�zvetlen telefonhoz hasonl�that�

Fekete lyuknak is h�vj�k. A gravit�ci� hatalmas koncentr�ci�ja, amely olyan nagy, hogy m�g a f�ny sem tud kiszabadulni. A fekete lyuk k�zep�ben a leger�sebb a hat�s, �s itt a jelenleg m�g ismeretlen fizika t�rv�nyei uralkodnak. M�g az elemi r�szecsk�k is, amelyek az atomot alkotj�k, hihetetlen�l �sszet�m�r�lnek, �gy hogy a s�r�s�g�k k�zel v�gtelen lesz, �s ezt h�vj�k szingularit�snak.

LCARS = Library Computer Access & Retrieval System (sz�m�t�g�pes adatel�r�s �s visszakeres� rendszer). Az LCARS a leg�nys�g interf�sz szoftvere. Az LCARS folyamatosan figyeli a m�k�d�si aktivit�st, �s �t�ll�tja a felhaszn�l�nak mutatott kijelz�fel�letet a legt�bbsz�r haszn�lt parancsok el�r�s�re. Az LCARS szoftver a felhaszn�l�t rengeteg inform�ci�val k�pes ell�tni.

A csillaghaj�k leg�nys�ge szabadon, a s�lytalans�g minden probl�m�ja n�lk�l mozoghat a fed�lzeten, mert egy kicsi gener�torokb�l �ll� h�l�zat dolgozik egy�tt, hogy l�trehozz�k a leh�z� er� "�rzet�t". A gravit�ci�s teret ir�ny�tott gravitonok seg�ts�g�vel hozz�k l�tre, hasonl�an, mint a haj�k von�sugarait. Az er� egy �reges anicium titanid 454 hengerbe van bevezetve, ahol egy szupervezet� thoronium arkenid rotor van felf�ggesztve t�lnyom�sos chrylon g�zban. A rotor hozza l�tre a gravit�ci�s mez�t, hasonl�t, mint ami egy M t�pus� bolyg�n �rezhet�.

A F�der�ci� minden tud�sa az Omega molekul�r�l titkos�tott �s csak a kapit�nyi illetve ann�l

magasabb rang� Csillagflotta tiszteket inform�lj�k. Ha egy haj� tal�lkozik a molekul�val akkor a komputer letilt minden rendszert �s csak a kapit�ny tudja �jra m�k�d�sbe hozni a haj�t. Ezek ut�n k�teless�ge �rtes�teni a Csillagflott�t akik kik�ldenek egy szakk�pzett csoportot ami megsemmis�ti az Omeg�t. Ez az Omega direkt�va amelyet a kapit�nynak ak�r az Els�dleges ir�nyelv semmibev�tel�vel is be kell tartania �s tarttatnia. Az�rt hozt�k ezeket a rendeleteket hogy meg�vj�k a galaxist a teljes pusztul�st�l ugyanis egyetlen molekula k�pes megsemmis�teni egy eg�sz civiliz�ci�t.

2269-ben egy 127 f�b�l �ll� kutat�csoport Dr. Ketteract professzor vezet�s�vel a titkos Omega

projekten dolgoztak a Lantaru szektorban. A c�ljuk az volt hogy egy kifogyhatatlan energiaforr�st tal�ljanak. A kutat�s kider�tette hogy egyetlen Omega molekul�ban annyi energia �sszpontosul mint egy t�rhajt�m� reaktor�ban. Ketteract �gy gondolta hogy n�h�ny molekul�b�l �ll� Omegal�nc k�pes lenne sz�mtalan �vig energi�val ell�tni egyetlen civiliz�ci�t. � �s m�g n�h�ny kozmol�gus t�rsa �gy gondolt�k hogy a molekula jelen lehetett a vil�gmindens�g sz�let�s�n�l is az �srobban�sn�l s�t mi t�bb ez szolg�ltatta hozz� az energi�t.

Siker�lt egyetlen molekul�t szintetiz�lniuk de az csak a m�sodperc t�rtr�sz�ig volt stabil majd

elkezdett destabiliz�l�dni �s a kutat��llom�s felrobbant meg�lve ezzel 127 kutat�t. A ment�alakulatok furcsa ut�hat�sokr�l sz�moltak be. A kutat��llom�s k�r�l 3.2 f�ny�v k�rzetben szubt�ri szakad�sok jelentkeztek �gy ebben a k�rzetben soha t�bb� nem lehetett teret v�ltani. A Csillagflotta f�parancsnoks�g szerint t�bb ilyen molekula robban�sa megsemmis�ten� a szubteret az eg�sz kvadr�nsban.

A Csillagflotta ezek ut�n minden adatot titkos�tott majd megsemmis�tette a teljes kutat�st �s a

Lantaru szektorban l�v� �llom�st is. A Csillagflotta tagoknak pedig azt mondt�k hogy a Lantaru szektorban term�szetes okok miatt nem lehet szubt�rben haladni. A titkos�t�sok ut�n elnevezt�k a molekul�t Omeg�nak a g�r�g abc utols� bet�j�r�l �s a F�der�ci� �s a t�bbi civiliz�ci� v�delm�nek az �rdek�ben megalkott�k az Omega Direkt�v�t.

2374-ben csillagid� szerint 51781.2-kor a Voyager tal�lkozott Omeg�val a delta kvadr�nsban. Ugyan a kapit�nynak be kellett avatnia a leg�nys�get mivel nem k�rhetett seg�ts�get a flott�t�l siker�lt megsemmis�teni�k a molekul�kat amelyek destabiliz�lhatt�k volna a szubteret a f�l kvadr�nsban. A  molekul�k megsemmis�t�se k�zben azonban az Omega kezdett stabiliz�l�dni �s tanulm�nyozhat�v� v�lni.